A tavalyi harmadik negyedév fordulópont lehetett az európai lakáspiacon, amikor a lakásárak 2022 elején kezdődött csökkenése megállt, éves alapon mindössze 1 százalékkal voltak lejjebb az árak, mint a megelőző év azonos időszakában. A kontinens országai között viszont nagy különbségek vannak, az élmezőny és a sereghajtó három-három országa mellett bemutatjuk Magyarország és az unió átlagának változását.
Nagyrészt véget ért a fejlett gazdaságokat sújtó globális lakásárcsökkenés - írja az OECD adatai alapján a Financial Times. Szakértők szerint a piac fordulóponthoz érkezett, mivel a 37 iparosodott OECD országban a harmadik negyedévben 2,1%-kal nőttek a nominális lakásárak az előző három hónaphoz képest.
A KSH után az MNB is kiadta legfrissebb lakásárindexét, melyből kiderül, hogy 2023 harmadik negyedévében minden településtípuson enyhén csökkentek a lakásárak a megelőző negyedévhez képest. Budapesten 2,0 százalékkal mérséklődtek a lakásárak, melynek révén a nominális éves lakásár-dinamika a második negyedévi 4,9 százalékról 1,3 százalékra lassult.
Az Egyesült Államokban 8,0 százalékkal nőtt az új lakások eladása decemberben az előző hónaphoz képest, így az egész évre kivetített értékesítési darabszám 664 ezer volt - derült ki az amerikai kereskedelmi minisztérium csütörtökön közzétett adataiból, ami azt is közzétette, mennyibe kerül egy átlagos tengerentúli lakás.
Nagy változások zajlottak az elmúlt bő két évtizedben a különböző jogállású települések lakáspiacain, de úgy tűnik, a legdrágább helyszíneket nézve meglehetősen nagy az állandóság. A 2014 utáni lakáspiaci fellendülést nagyon jól mutatja, hogy míg 2015-ben 700 ezer forintos négyzetméterár sem kellett ahhoz, hogy egy utca az eladott lakások átlagára alapján a tíz legdrágább közé kerüljön Budapesten, addig 2022-ben már 1,7 millió forintos fajlagos árra volt szükség ugyanehhez. Cikkünkben bemutatjuk, mi történt az egyes településtípusok átlagárával az ezredforduló óta, majd egy interaktív térképen azt is, hogy mely utcák kerültek Budapesten a legdrágábbak közé 2015 óta.
Megjelent a KSH legfrissebb, a tavalyi harmadik negyedéves adatokat tartalmazó előzetes lakásárindexe. Ez alapján továbbra is a lakásárak stagnálása látható: a megelőző negyedévhez képest 0,3 százalékos árcsökkenés, az előző év azonos időszakához képest pedig 1,5 százalékos áremelkedés következett be. Fontos kiemelni, hogy a jövő hét második felében érkező frissítéskor ezek a számok még változhatnak, illetve az MNB is akkor teszi közzé a legújabb lakásárindexét.
A hagyományokat követve az OTP Lakóingatlan Értéktérkép alapján az idei évben jellemző lakásárak mellett az egy év alatt bekövetkezett árváltozásokat is bemutatjuk. Különböző területi szinteken diagramokon és térképeken nézhetjük meg a lakásárak változását, kiemelten az ország járásait és Budapest irányítószám-körzeteit. Bár az utóbbi időben sokan számítottak árcsökkenésre, egyelőre úgy tűnik, tovább emelkedtek az árak, amiben az összetételhatásnak, vagyis az értékesített ingatlanok típusának, állapotának is szerepe lehet.
Éves átlagban mindegyik lakástípus esetében áremelkedést mért az Otthon Centrum a megyei jogú városok ingatlanpiacán, ám a drágulás üteme lassult, közölte Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető. „A megyei jogú városok esetében mindegyikre érvényes szabály, hogy olcsóbbak a fővárosi kerületeknél, ám a legdrágább városok már a külső pesti kerületek árszintjével versenyeznek” – ismertette a szakértő.
A legtöbb európai országban az elmúlt évben érdemben csökkent a lakásárnövekedés üteme, míg több helyen a korábbi áremelkedés kisebb csökkenésbe váltott. Mindez a lakások elérhetőségének javulását hozhatja el. Az MNB legújabb Lakáspiac Jelentése alapján azt néztük meg, hogy mi történt az uniós országok lakásáraival az utóbbi két évben, illetve az egyes fővárosokban hány évnyi jövedelem szükséges egy 75 négyzetméteres lakás megvásárlásához.
Egymásnak ellentmondó adatokat közölt a brit lakáspiacról a Lloyds Banking Group részlege a Halifax és a Rightmove ingatlanos weboldal. Előbbi múlt héten arról számolt be, hogy októberben fél év csökkenés után 1,1 százalékkal ismét növekedtek a brit lakásárak, utóbbi viszont most megcáfolta ezt, 1,7 százalékos további csökkenést mérve. Úgy tűnik, a brit lakáspiacon továbbra is passzívak a vásárlók, ami elősorban a magas hitelkamatokkal magyarázható.
Úgy tűnik, a magyar lakáspiac az egyik legszélsőségesebben mozgó piac Európában, legalábbis ami a lakásárak változását illeti. Míg az elmúlt évtizedben reálértéken Magyarországon volt a legnagyobb a lakásárak növekedése, az előző évben ezüstérmesek lettünk a lakásárak inflációval együtt vizsgált csökkenésében. Cikkünkben sorra vettük az uniós országokat aszerint, hogy hol, mi történt a lakásárakkal reálértéken 2010 óta, emellett a magyar folyamatokat részletesebben is megvizsgáltuk területi és településtípusok vonatkozásában.
Hanyatló forgalom és stagnálás-közeli árak jellemezték a legfrissebb jelentések szerint az idei második negyedév lakáspiacát. Ám az összességében rideg összkép mögül előtűnő részletek között találhatnak olyanokat a reménybeli vevők és eladók is, amelyek kapaszkodót adhatnak az optimizmusuknak.
Évről évre milliók kíváncsiak a lakásárak alakulására, ami nem meglepő annak fényében, hogy a lakosság többsége számára a saját lakóingatlan jelenti a legnagyobb értékű vagyontárgyat. A bérlakásban élők szintén széles csoportja pedig inkább a bérleti díjak alakulását figyeli, így a legújabb Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben mind a lakásárakra, mind a bérleti díjakra vonatkozóan igyekeztünk előrejelzést adni a várható irányokról. A felmérés során 12 lakáspiaci szakértőtől kérdeztük meg, hogy mire számítanak a budapesti lakásárak, bérleti díjak, lakásépítések vagy újlakáspiaci folyamatok területén az előttünk álló évben.
Megjelenet a KSH legfrissebb, előzetes lakásárindexe, melyből kiderül, hogy az idei második negyedévben kismértékben ismét csökkentek a lakásárak. Bár ez a szám az október végi teljes felülvizsgálatkor még változhat, egyelőre az látszik, hogy az előző negyedévhez képest közel 2 százalékkal lejjebb mentek az árak, az előző év azonos időszakához képest pedig 3 százalékos volt a nominális áremelkedés. Nagyon más képet kapunk viszont, ha megnézzük, hogy mi történt ezalatt a lakások reálértékével.
A fővároshoz hasonlóan dinamikus drágulás jellemezte az elmúlt tíz évben a vármegyeszékhelyek lakáspiacát is, ám közben szét is húzódott a mezőny. A jobban fejlődők olykor még előzgetik egymást az árversenyben, de vannak területek, amelyek végképp leszakadni látszanak. 2013 és 2022 között Tatabánya és Veszprém kínálta a legnagyobb, 349 és 323 százalékos értéknövekedést annak, aki akkor valamely vármegyeszékhelyen fektette lakásba a pénzét.
Időről időre érdemes megnézni, hogy az egyes országrészekben, egyes városokban milyenek a lakásárak, de pontosabb képet kapunk akkor, ha ezzel együtt az adott térség jövedelmeit is megvizsgáljuk. Nem kérdés, hogy a nagyvárosaink közül továbbra is Budapesten a legmagasabbak a lakásárak, de ha a jövedelmekhez viszonyítva nézzük, akkor mégsem a főváros lesz a legdrágább. Hogy a régióközpontjaink közül hogyan változtak az elmúlt közel két évtizedben a medián lakásárak és mit jelent ez az ottani jövedelmekhez képest, azt az MNB legfrissebb számai alapján mutatjuk be.
A klímaváltozás elleni küzdelemben és az Amazonas-vidéki esőerdők védelmében.
Közel 25 ezer ember kényszerült otthonát elhagyni.
Percről percre tudósítunk.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.